Ajánlás
Ezt neked írom kedvesem,
Mert irántad epedem,
Rólad álmodom,
Éjjel s nappal,
Egy életen át.
Előszó helyett
Verseim egy lánynak,
Kit szerelemnek szerelmével,
Szeretek tiszta szívből,
Holtomiglan – Holtomiglan.
Előszó
Ezt írtam, talán jól?
Megírtam, de ha nem jó,
Akkor jobban is írhattam volna.
Szerelem s szeretett
Szerelem egy érzés,
Hogy mi az én nem is tudom még.
Fájdalom vagy öröm,
Szenvedés vagy örömmámor.
Szerelem egy érzés,
Hogy meddig tart?
Mikortól s meddig, nem tudom én?
De melegséget áraszt s ez jó.
Szeretet egy érzelem.
Ami kölcsönös.
Amiben rájövünk,
Hogy adni jobb, mint kapni.
Szeretet egy érzelem,
Ami hűséget követ,
S hűséget ád,
Ami halálig is eltarthat.
(1994)
Neved
A nevedből kettő van, van család s keresztnév,
Amit el kell fogadnod, mert családod nevét örökölted,
De a keresztnevedet ritkán,
Mert azt te kapod s neked kell kiérdemelned,
Hogy méltón s büszkén viseljed e világban.
Amiben élsz s munkálkodsz s, hogy a neved tiszteletben,
Tudj meghalni, mert, tudod, hogy a keresztneved,
Kiérdemelted.
(1994)
Lány s Nő meg az Asszony
A lány egy lény,
Melyet a Nő követ,
S a férfinak örömet szerez,
S az a Nőnek örömet ád.
Lány kire az
Élet felfedezése vár,
Hogy megtalálja az élete
Célját, s értelmét.
Nő, aki a lányból lett,
S érti a világi beszédet,
De még élete értelmét
Nem találja. De keresi már!
Nő, akit a férfi keres,
Hogy élete párja legyen.
S az életben átsegítse
A nehéz ösvényeken.
Asszony, aki a Nőből lett,
S gyermekeinek anyja már,
S az életben megtalálta értelmét,
A férfit s a gyermekét.
Asszony kinek élete,
Révbe ért már,
Egy férfi mellet, akit ő,
Ő választott társnak.
(1994)
A fiú, férfi s az ember
Fiú ki később,
Férfi lesz,
E világban,
Valamit keres.
Fiú kire lassú,
Fejlődés vár még,
Hogy felkészülve,
Lépjen ki a világba.
Férfi ki a fiúból lett
Egy hosszú hosszú folyamat
Során fejlődött ki,
A világba lépés előtt.
Férfi, aki a világban keresve,
Keresi élete értelmét,
Egy barátot, egy Nőt,
Ki az életben társa lesz.
Férfi ki a Nőt keresi,
E világban járva,
Hánykolódtatva a sors tengerén,
Ahol ritka a rév.
Ember ki a férfiből vál ki,
Mert megtalálta a tenger,
Révet, a barátot, a Nőt.
A Nőt, akit szerethet,
Akivel törődhet,
S segít neki az élet,
Bús bajait elfelejteni.
Ő a társa az életben,
Akit szerethet, kiben
Bízva bízhat s törődhet,
S az utódainak anyja lesz.
(1994)
Az élet s a sors az út
Az élet a sors,
De vigyázni kell vele,
Mert csak egy van belőle,
Másikat nem kapsz, ha ezt elveszted.
Az élet sors,
Amit magad formálhatsz
Át, amit neked kell
Végig járnod.
A sors az út,
Mely veszélyes,
S mégis biztonságot ad,
Ha a helyes irányt
Megtalálod.
A sors út,
Amelyről letérni sem tudsz,
S járnod kell,
Míg a végére nem jutsz.
Az élet sors és út,
Melyen csak egyszer,
Csakis egyszer mehetsz végig,
Utána a megérdemelt jutalom vár.
Ami vagy a meny,
Vagy a pokol lesz.
(1994)
Félelem
A félelem melyet te magad,
Keltesz életre, a szíved mélyéről.
Mikor előjön, nem tudsz semmit,
Semmit sem tenni ellene csak félhetsz tőle.
A félelmet, melyet csak,
Az akaratod tud legyőzni,
És te magad.
Ha nem, mindig félni fogsz.
(1994)
Világ
A világ melyben élsz,
S élünk, de megváltoztatni,
Nem tudjuk csak elfogadni.
Ebben születtünk,
S ebben is halunk meg.
Meg kell tanulnunk benne élni,
S létezni, mert ha nem akkor,
Akkor a világ elpusztít minket.
S hiába küzdünk ellene,
Elfogadjuk vagy meghalunk.
Ezért kell elfogadnunk másokat,
Hogy minket is elfogadjanak.
Ha nem, a világ kidob magából,
S csak a pusztaság marad nekünk semmi más.
S ott kell a saját világunkat,
Magunknak felépíteni,
Hogy megtudjuk, milyen felelősséggel jár,
Egy civilizált világot megteremteni,
A semmiből.
(1994)
Ház
Ház az igazi, mit
A két kezed munkájával
Építettél fel magadnak,
Úgy ahogy neked tetszik.
Mert van olyan ház amit,
Az állam ad, de azt te
Te már nem tudod kedved
Szerint, átrendezni, ha kicsi.
Abban a házban neked kell
Alkalmazkodni, a ház adottságaihoz.
Mert, könnyebb a házat a te
Kényelmed szerint berendezni,
Mint neked alkalmazkodni hozzá.
Ha saját kézzel készíted, akkor
Tudod, hogy mindennek lesz helye
De ha adják, nem tudod még, hogy
Mit hova tegyél, és mi mi legyen.
Akkor már késő, mert nem tudsz
Vele mit csinálni, csak hozzá
Alkalmazkodni és ott leélni
A te és családod életét.
(1994)
